Informális szervezeti kommunikáció okos órával

A CSS-RECENS kutatócsoport egyike azon kevés kutatóhelynek hazánkban, amelynek hátterét a European Research Council által meghirdetett pályázaton nyert források biztosítják 2014 óta (ERC Consolidator Grant, No ERC/648693, vezető kutató: Takács Károly). A program célja az innovatív kutatási témák támogatása a természet- és a társadalomtudományokban egyaránt.


Kutatásunk fókuszában az informális kommunikáció és annak szervezetekben tapasztalt, mérhető hatása áll. A kérdést számos, a társadalomtudományokban már jól ismert eszközzel vizsgáljuk, de emellett a világon úttörőnek számítva okoseszközöket is bevetünk az adatgyűjtésnél. Módszereink között egyaránt megtalálható az ágens alapú és analitikus modellezés, a kapcsolatháló-elemzés, valamint a társadalomtudományi laborokban végzett – túlnyomórészt játékelméleten alapuló – kísérletek alkalmazása is.

Az informális kommunikáció során cserélt pozitív vagy negatív tartalmú információk döntően befolyásolják egy csoport társadalmi kapcsolathálóját. Ezeknek a hatásoknak kiemelten fontos szerepe van a társadalmi rend fenntartásában és az adott csoport tagjai közti együttműködésben, azaz végső soron a csoport általános működésében. Kutatásunk során ezt a kérdést vizsgáljuk általános iskolai osztályok negatív kapcsolathálóin (több évfolyam több osztályát éveken keresztül nyomon követve) és szervezetekben rögzített adatok segítségével. A kutatás alapját jelentő megközelítésünk – ahogy az eddigekben is érzékelhető – a hálózatkutatás, melynek lényege a társadalom tagjai közti kapcsolatok dinamikus, időben változó hálózatként való kezelése – ezeket a hálózatokat formálhatja át többek között az informális kommunikáció, és ezek a hálózatok segítenek bennünket feladataink ellátásában és a mindennapi életben.

Egyedülálló módon kutatócsoportunk szoftvermérnökök közreműködésével a szervezeti környezetben történő informális kommunikáció vizsgálatához újszerű, a szociológiában egyedi megoldást fejlesztett ki, melynek lényege okoseszközök (okosórák) használata. Az órák segítségével kontrollált körülmények között rögzítjük a kísérletben részt vevő szervezet tagjainak interakcióit és fizikai helyzetét. Utóbbi méréséhez egy új, elterjedőben lévő okos-technológiát, bluetooth jeladókat használunk, melyek egyúttal kijelölik a kísérleti területet is. Fontos jellemző emellett az informális kommunikáció során fellépő esetleges fiziológiai változások regisztrálása is, ezt az adatfelvétel során a pulzus mérésével vizsgáljuk.


A kutatás során a rögzített és leiratozott hanganyag alapján felrajzoljuk a szervezeti tagok informális kommunikációját leíró kapcsolathálót – természetesen biztosítva a résztvevők anonimitását. Ezen a kapcsolathálón és az általános kapcsolathálók feltérképezésére szolgáló szociometriai módszerek (önbevallás és különböző, szintén az okosórával rögzített kérdőívek) segítségével nyert hálózaton vizsgáljuk a pletyka terjedését és annak hatását a tagok kapcsolathálóira. Ehhez dinamikus kapcsolathálóelemzési módszereket használunk, melyek a nemzetközi gyakorlatban is széleskörűen ismertek, és a napjainkban egyre könnyebben elérhető, komoly számítási kapacitással rendelkező, felhőalapú osztott rendszereknek köszönhetően egyre nagyobb hálózatok növekvő időhorizonton való elemzését teszik lehetővé.

Mivel a kutatás során meglehetősen nagy mennyiségű adat keletkezik, az informális kommunikáció elemzéséhez big data eszközöket használunk (nem elenyésző élőmunka mellett). Ez túlnyomórészt számítógépes nyelvészeti eszközöket jelent, az elemzés tárgyát képező szövegleiratok elkészítéséhez azonban már komplex hangfeldolgozó eszközöket és algoritmusokat hívunk segítségül. A kutatásunk legfőbb gyakorlati eredményeként olyan folyamatok feltérképezését szeretnénk elérni, amelyek hatékonyabbá tehetik egy szervezet működését, segíthetnek a szervezetben részt vevők közösség- és csapatkohézió-erősítő szerepének minél egyszerűbb felismerésében, de akár a közösség működését nehezítő tényezők felfedésében is. Emellett társadalomtudományi szempontból kutatásunk legfontosabb megállapításai az informális kommunikáció és a kapcsolatháló-elemzés interdiszciplináris vizsgálatában jelentenek előrelépést.

Természetesen a kutatásunkban felhasznált, a társadalomtudományban jelenleg még kismértékben jelenlévő innovatív megoldásokra további munkánkban is építeni fogunk, hiszen a technológia rohamléptekben fejlődik, és az ezáltal nyújtott lehetőségek a társadalomtudományban is széles körben kiaknázhatóak.

Forrás: MTA, Gulyás Attila írása  az EVILTONGUE projektről
Fotó: Luke Chesser on Unsplash

Mondja el véleményét!