Cafeteria-kutatás: inkább az adómentes elemeket tartották meg

Még tavaly júliusban fogadta el az Országgyűlés azt a 2019-es adócsomagot, amely alapjaiban változtatta meg a béren kívüli juttatások szabályrendszerét. A Process Solutions Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató kutatása arra kereste a választ, hogy miként reagáltak a munkáltatók a januárban életbe lépett változásokra.


A PS közel 50 vállalat bevonásával készített kutatást a Cafeteria rendszerrel kapcsolatos módosítások hatásairól. Az eredmények szerint a kis létszámú cégeket kevéssé érintette a változtatás, sokan a cafeteria csomag egyszerűsítése mellett döntöttek, a 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek esetében pedig jellemzően nem, vagy csak részben vállalták át a plusz adóterhet.

„A kutatás alapján elmondható, hogy a résztvevő vállalatok 89%-a nem szüntette meg teljesen a Cafeteria juttatások rendszerét, mert a bérbe történő beépítés esetében azzal is számolniuk kellett volna, hogy a plusz bérelem minden alapbérhez kötődő juttatás (pl. túlóra) kifizetésének is alapjává válik. Biztonságosabb, egyszerűbb megoldásnak tűnt tehát, ha a dolgozó a bruttó keretét akár készpénzben is kiveheti, a magas adóteher ellenére” – mondta el Varga Judit, a Process Solutions menedzsere.
A megszüntetés helyett a megkérdezettek 33%-a megtartotta és nagy mértékben egyszerűsítette a Cafeteria csomagot, de nem vállalta át a többlet adóterhet; azaz ugyanazzal a bruttó kerettel rendelkezhettek a munkavállalók, de kevesebb elem közül választhattak. A vállalatok többsége a kedvezményesen adózó SZÉP kártyát és az adómentes (bölcsőde, óvoda) elemeket tartották meg. Emellett jellemző még, hogy jelentős (81,95%) adóteherrel bérként adózó juttatásként készpénzben is kivehetik a Cafeteria összegét a dolgozók. Különösen gyakori ez a megoldás a nagyobb munkavállalói létszámmal rendelkező cégek esetében.

Viszonylag sokan választották azt a megoldást is, hogy minden, vagy majdnem minden elemet meghagytak a Cafeteria rendszerükben, attól függetlenül, hogy „nem éri meg a dolgozónak” bérként adózó (nem készpénz) elemet választania. A kutatás alapján a lakáscélú hiteltámogatást még akkor sem tartották meg a cégek, ha egyébként csak kis mértékben változtattak a korábbi választható elemek listáján.
A kis létszámú munkavállalót foglalkoztató cégeket kevéssé érintették a változtatások, mivel a korábbi években sem nyújtottak ilyen juttatásokat a dolgozók részére. A megkérdezettek több mint 40%-a valamennyi részét átvállalta a többlet adóthernek, a teljes adóteher átvállalása pedig inkább a kisebb dolgozói létszámmal rendelkező cégek esetében volt jellemző.

RelatedPost

Mondja el véleményét!